SZERVEZETTÖRTÉNET
Az ún. információs – más néven „fúziós” – központok a titkosszolgálatok intézménytörténeti evolúciójának jelenleg legvégső képződményei. Létezésük elsősorban az eltelt 20 év technológiai fejlődésére vezethető vissza, amely során a nagy számú, mind több forrásból keletkező és egyre gyorsabban terjedő adatok hatékony feldolgozása, koordinációja, majd a megfelelő döntési pontokhoz való eljuttatása iránti igény rohamosan megnőtt. Mindez a technológia és az ember szerepének, kapcsolatának új megközelítését követelte meg.
Korszerű információfúziós központok elsőként az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre, válaszul a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra. A cél az volt, hogy az információk integrált („fuzionált”) kezelésével fokozzák a rendvédelmi és nemzetbiztonsági közösség hatékonyságát – elősegítve a nemzeti szintű koordinációt – másrészt a szakmai és politikai döntéshozatal a rendelkezésre álló valamennyi releváns információ birtokában történjen.
Európában a madridi (2004.), majd londoni (2005.) terrorcselekményeket követően jöttek létre az első információfúziós központok. A terrorellenes háború eredményei igazolták a modell létjogosultságát, ezért azok feladatrendszere fokozatosan kiegészült a nemzetbiztonsági tevékenység további elemeivel, és mára az információfúziós központok jelentős részt vállalnak egy ország biztonságának megőrzésében.
A magyar információfúziós központok előfutára a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ volt, amely a tárgykörben egyesítette a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok információit. A következő lépésként – válaszul a párizsi (2015.), majd brüsszeli (2016.) terrortámadásokra – létrejött a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, amely immár nemzetbiztonsági szolgálatként látta el feladatait.
A 2022. május 25-ével a magyar nemzetbiztonsági közösség legfiatalabb tagjaként létrehozott Nemzeti Információs Központ szélesebb jogosítványokat kapott, elsősorban a kormány nemzetbiztonsági döntéseinek támogatása és az abban érintett szervezetek koordinációja terén.
Nemzeti Információs Központ
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok politikai irányítása 2022. május 25-én egységessé vált, átalakult a kormány nemzetbiztonsági döntéseit támogató testület, és létrejött – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutód szervezeteként – a Nemzeti Információs Központ. Az ágazati területeket érintő változtatások egyik fontos célja az volt, hogy a kormányzat – összhangban Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában foglalt célkitűzésekkel – hatékonyabban tudja működtetni azt az információfúziós rendszert, amelyet a polgári nemzetbiztonsági szervek és egyéb rendvédelmi szervek aktuális és releváns értesüléseinek koordinált felhasználása, valamint a kormányzati hírigények célirányos összehangolása érdekében épített ki. Megteremtve a megelőzés, a felderítés, a hírszerzés, az elhárítás és az információfúziós tevékenység eszközeinek és módszereinek összehangolt, az állami szervek szoros együttműködésére épülő eredményesebb alkalmazását. A változtatásokkal az információs rendszer egycsatornássá vált, a döntéshozatali és együttműködő szervi támogatás pedig össznemzeti adatkészleten alapuló információfúziós támogatást kapott.
Nemzeti Információs Központ
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok politikai irányítása 2022. május 25-én egységessé vált, átalakult a kormány nemzetbiztonsági döntéseit támogató testület, és létrejött – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutód szervezeteként – a Nemzeti Információs Központ. Az ágazati területeket érintő változtatások egyik fontos célja az volt, hogy a kormányzat – összhangban Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában foglalt célkitűzésekkel – hatékonyabban tudja működtetni azt az információfúziós rendszert, amelyet a polgári nemzetbiztonsági szervek és egyéb rendvédelmi szervek aktuális és releváns értesüléseinek koordinált felhasználása, valamint a kormányzati hírigények célirányos összehangolása érdekében épített ki. Megteremtve a megelőzés, a felderítés, a hírszerzés, az elhárítás és az információfúziós tevékenység eszközeinek és módszereinek összehangolt, az állami szervek szoros együttműködésére épülő eredményesebb alkalmazását. A változtatásokkal az információs rendszer egycsatornássá vált, a döntéshozatali és együttműködő szervi támogatás pedig össznemzeti adatkészleten alapuló információfúziós támogatást kapott.
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjaként, új polgári nemzetbiztonsági szolgálatként 2016. július 17-én kezdte meg működését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) alapján. Az új szabályozás a TIBEK részére olyan felhatalmazást kívánt biztosítani, hogy a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson. Létrehozásának előzménye annak felismerése volt, miszerint a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait. Az ezzel szembeni fellépés korábbi eszközei behatároltak voltak, jogszabályi lehetőségei és szervezeti formái pedig átalakításra szorultak. A TIBEK – nemzetbiztonsági szolgálatként, általános adatkezelési felhatalmazással és az együttműködő szervek széles körével közreműködve – megtette az első lépéseket abba az irányba, hogy képessé váljon a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot fenyegető cselekmények, támadások elleni bűnüldöző és nemzetbiztonsági szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítésére, információigényének teljesítésére.
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjaként, új polgári nemzetbiztonsági szolgálatként 2016. július 17-én kezdte meg működését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) alapján. Az új szabályozás a TIBEK részére olyan felhatalmazást kívánt biztosítani, hogy a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson. Létrehozásának előzménye annak felismerése volt, miszerint a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait. Az ezzel szembeni fellépés korábbi eszközei behatároltak voltak, jogszabályi lehetőségei és szervezeti formái pedig átalakításra szorultak. A TIBEK – nemzetbiztonsági szolgálatként, általános adatkezelési felhatalmazással és az együttműködő szervek széles körével közreműködve – megtette az első lépéseket abba az irányba, hogy képessé váljon a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot fenyegető cselekmények, támadások elleni bűnüldöző és nemzetbiztonsági szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítésére, információigényének teljesítésére.
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
A szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése, feltárása érdekében az Országgyűlés jogszabályt alkotott egy önálló központi hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) létrehozásáról (2000. évi CXXVI. törvény). A SZEBEKK meghatározott – és a törvény szerint tételesen felsorolt – bűncselekmények megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából látta el feladatait 2001. január 1-jétől a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 2016. július 17-ei létrehozásáig. Ennek keretében adatgyűjtő, információszolgáltató, kutató, elemző, értékelő és döntéshozatali támogató tevékenységet végzett. 2015. január 1-jétől feladatai kibővültek, és utas-adat információs egységként ellátta az utas nyilvántartási adatok (PNR adatok) gyűjtését, elemzését, kezelését.
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
A szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése, feltárása érdekében az Országgyűlés jogszabályt alkotott egy önálló központi hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) létrehozásáról (2000. évi CXXVI. törvény). A SZEBEKK meghatározott – és a törvény szerint tételesen felsorolt – bűncselekmények megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából látta el feladatait 2001. január 1-jétől a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 2016. július 17-ei létrehozásáig. Ennek keretében adatgyűjtő, információszolgáltató, kutató, elemző, értékelő és döntéshozatali támogató tevékenységet végzett. 2015. január 1-jétől feladatai kibővültek, és utas-adat információs egységként ellátta az utas nyilvántartási adatok (PNR adatok) gyűjtését, elemzését, kezelését.